Hegedűs Réka: Ady árnyékában az élet
Márffy Ödön és Csinszka házasságának története a Festői szerelmek újabb felolvasóestjén, a REÖK-ben.
Nyáry Krisztián Festői szerelmek című kötetén alapul az az eseménysorozat, amely a REÖK-ben, Réczei Tamás rendezésében kerül havonta színpadra. A felolvasóest második állomásán Márffy Ödön és Boncza Berta, vagy ismertebb nevén Csinszka házasságának nem mindennapi történéseit ismerhették meg a nézők, amelyet ezúttal is Nátyi Róbert művészettörténeti felvezetője nyitott meg. Márffy Ödönt Zayzon Zsolt, Csinszkát pedig Kiss Diána Magdolna keltette életre, míg az egyéb szerepekben Csernik Árpádot hallhattuk.
Az 1878-ban, tisztviselőcsaládban született Márffy Ödönt zsidó édesanyjával együtt keresztelték meg. A festő vagyontalan nemesi családba született, így az édesapa az értelmiségi pálya felé terelte négy gyermekét a megélhetés érdekében. Ödön még akkor is hivatali állásban, díjnokként dolgozott, amikor beiratkozott az Iparművészeti Iskolába. Bárczy István segítségével, ösztöndíjjal négy évet töltött Párizsban, ahol pezsgett a művészi élet. Itt kötött barátságot Ady Endrével is, akivel 1906-os hazatérése után Pesten is tartották a kapcsolatot. Márffy tagja lett a század elején alakuló Nyolcak elnevezésű avantgárd festőcsoportnak, a kritika pedig hol felemelte, hol lehúzta művészetét. Mindeközben kitört az I. világháború, amelyben a festő tüzérfőhadnagyi rangban vezette a hadifestők századát, amely riporteri feladatokat látott el. Művészetét azonban ezután sem kezdte uralni a háború, mint ahogy tette ezt többek között Mednyánszky Lászlóval.
Boncza Bertára leginkább Ady Endrével kötött házassága miatt emlékezünk. A lány mindössze 16 éves volt, amikor levelezésbe kezdett a híres költővel, akinek hamarosan nemcsak felesége, hanem múzsája is lett. Csinszka maga is vonzódott a művészetekhez, ügyesen rajzolt, valamint verseket is írt, kezdetben leginkább csak az íróasztalfiókjának. A háborút megjáró Márffy többször látogatóba érkezett az akkor már nagybeteg Adyhoz, akinek 1919. január 27-én bekövetkezett halálakor felesége még csupán 26 éves volt, s nem szerette volna, ha örökké özvegyasszonyként tekintenek rá. Szerette volna tovább élni az életét, még Babits Mihályt is felkereste, hogy megmutassa neki a verseit, az író azonban nem mutatott érdeklődést sem Csinszka, sem a művészete iránt. Márffy ez idő alatt Balatonfüreden vezetett művésztelepet, Lukács György közoktatásügyi népbiztos támogatásával, e miatt bélyegezték meg a kommün bukása után, aminek eredménye a Magyar Képzőművészek Egyesületéből való kizárása lett. Az elkeseredett festő ekkor került újra kapcsolatba Boncza Bertával, aki az utcán tett neki szemrehányást, hogy Ady halála után nem látogatta többé. A két elveszett ember támaszt jelentett egymásnak, kapcsolatukat pedig egy hirtelen ötlettől vezérelt, titkos frigy pecsételte meg. Akárcsak korábban Ady, úgy Márffy is múzsaként tekintett feleségére, házasságuk másfél évtizede alatt számtalan módon megfestette hitvesét. A csucsai kastély eladásából befolyt összegből a pár megvásárolta Móricz Zsigmond Szamóca utcai telkét, ahol igazi polgári villát alakítottak ki, műteremmel és egy óriási gyümölcsös kerttel. Otthonuk hamarosan az értelmiségi elit központjává vált, többször is emlegették, hogy legtöbbször ki sem mozdulnak hazulról, barátaik jönnek hozzájuk.
Csinszka azonban továbbra sem szabadulhatott Ady szellemétől, második férje karrierje hiába kezdett lendületet kapni, legfőbb bevételi forrásaikat továbbra is a költő műveiből származó jogdíjak jelentették. E miatt pedig Csinszka folyamatos harcban állt Ady családjával, akik minden alkalmat megragadtak, hogy rossz színben tüntessék fel az asszonyt. Mindeközben a házaspár élte fényűző életét, Márffy támogatta felesége művészi törekvéseit, aki 1931-ben még egy verseskötetet is megjelentetett. Csinszka játékos egyénisége azokon a pasztellrajzokon fejeződik ki igazán, amelyeket barátnőiről készített divatos ruháikban, majd pedig a képzelete szülte aktképeken.
Megértő, türelmes és nyugodt házasságban éltek, amelynek végét már gyakorta jellemezte a féltékenység. 1934. október 24-én, szokás szerint vendégség volt a házaspár otthonában, s Csinszka rosszul lett a vacsoraasztalnál. Agyvérzést kapott, amelynek következtében megbénult, négy nappal később pedig a kórházban érte a halál. Márffy még sokáig gyászolta feleségét, míg végül egy utolsó festménnyel búcsúzott el tőle, amelyen Csinszkát otthonuk ablakán kikönyökölve ábrázolja, önmagát pedig felesége mögött, csukott szemmel, ahogy éppen a vállára teszi a kezét.
A Festői szerelmek programsorozat január 15-én, Munkácsy Mihály szerelmeivel folytatódik a REÖK-ben.