Hegedűs Réka: Fekete-fehér rémálom a mészárszéken

Közönségtalálkozóval összekötött premier előtti vetítésen mutatták be Szász János új filmjét, A hentes, a kurva és a félszeműt a Belvárosi Moziban.

Újabb közönségtalálkozóval örvendeztette meg a Belvárosi Mozi a nézőit január 18-án. Ezúttal A hentes, a kurva és a félszemű című film alkotóival, Szász János rendezővel és forgatókönyvíróval, valamint Máthé Tibor operatőrrel találkozhatott a közönség és egyben premier előtt megtekinthették a filmet is, amely egy igazán egyedi filmélményt nyújtott. A Belvárosi mozi korábban már két ízben látta vendégül a rendezőt, először az Ópium – Egy elmebeteg nő naplója, majd A nagy füzet című alkotásainak bemutatója kapcsán.

A hentes, a kurva és a félszemű története – amelyet Magyarországon közönség előtt először Szegeden mutattak be – az első világháború után játszódik egy kis faluban, amelyben Kudelka Ferenc, a helyi mészárszék (s tulajdonképpen az egész település tulajdonosa) kiskirályként éli életét. Egyik nap azonban újdonsült „asszonyával”, Fekete Máriával együtt felbukkan az egykori csendőrtiszt, Léderer Gusztáv, aki vehemensen ragaszkodik ahhoz, hogy Kudelka törlessze neki korábbi tartozását. A hentes azonban szemet vet az egykor prostituáltként tevékenykedő Máriára, s kész magas árat fizetni a nőért cserében. Ez azonban nem elég a pénzszomjas párosnak, s elhatározzák, hogy minél több pénzt csikarnak ki Kudelkából, majd hidegvérrel meggyilkolják.

Léderer Gusztáv neve Szegeden is ismerős, hiszen a hírhedt Prónay-különítmény tagjaként számos politikai gyilkosságot követett el. Nevéhez fűződik a dróttal összekötözött hullák esete, valamint a szatymazi vérengzésben és a sándorfalvi gyilkosságokban is kivette a részét. Ezen borzalmas tettei már önmagában elegendőek lennének egy film elkészítéséhez, ám a leszerelése után Csepelen a csendőrség állományába kerülő férfi ezután követte csak el a Szász János filmjének alapjául szolgáló gyilkosságot. A rendezőt már korábban is foglalkoztatta a Léderer-ügy, amelyből főiskolás éveiben többek között Kovács Lajossal, Cserhalmi Györggyel és Hernádi Judittal a főbb szerepekben már készített egy filmet. „Ezúttal olyan filmet igyekeztünk megalkotni, amely szembenéz az emberi természettel és nem szépíti azt. Ebben a történetben három szörnyeteg szerepel, akiknek bűneit nem akartuk feloldani. Ők ugyanis, hiába szeretnének kilépni saját múltjukból, ez nem történhet meg egyik napról a másikra” – mondta Szász János.

A Kudelkát alakító Hegedüs D. Géza a szerep kedvéért, önszántából több mint húsz kilót szedett magára, fejét pedig kopaszra borotválták, míg a Léderert életre keltő Nagy Zsolt arcának egyik felét félelmetes sebhellyel csúfították el. Amikor Gryllus Dorkát kiválasztották Fekete Mária szerepére, a színésznő közölte Szász Jánossal, hogy nem fogja előre elolvasni a forgatókönyvet, a forgatási napok előtt szeretne csak szembesülni a történet rejtélyeivel. A kiválóan összeválogatott szereplőgárda a rendező szerint a film egyik legnagyobb erénye, hiszen nem mindennapi az, amit a színészek alakításukkal ebbe a produkcióba beletettek önmagukból.

Szász János és Máthé Tibor

A filmben az emberi test bemutatása egészen nyíltan történik, mint ahogy a szexualitás is expliciten van kifejezve, a készítők ezzel is a körülöttünk lévő világra szerettek volna reflektálni, amelyben szintén explicit módon szembesülünk a borzalmakkal, elég csak felkapcsolódni az internetre. A filmkészítők terve kezdettől fogva az volt, hogy fekete-fehérben mutatják be a vérfagyasztó történetet, amely Szász János szerint egyben versformája és poézise is a filmnek, s a véres jelenetek miatt nem is tudták volna színesben elképzelni a végeredményt. A készítők elárulták, hogy a bemutatott karakterekben nehéz megtalálni a jóságot, a jó ebben az esetben a nézőben van, akinek lelkiismerete, erkölcsi érzéke tiltakozik a szörnyűségek ellen, amiket a filmvásznon lát. „Csupán egyetlen pillanatra szabadulhat ki a közönség ebből a nyomasztó hangulatból, méghozzá a film legvégén, amikor kiderül, hogy bár a karaktereknek vannak érzelmeik, de azok defektet kaptak, a nézőnek pedig szüksége van arra, hogy levegőt vegyen egy pillanatra, hogy aztán ismét visszazökkenjen a rideg valóságba” – tette hozzá Máthé Tibor.