Szuromi Szabolcs Anzelm: Fröhlich Ida professzorasszony Gnilka-díja elé

A 28. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia programjának részeként, augusztus 29-én a Dómban rendezett jótékonysági hangverseny keretében adták át a nemzetközileg elismert tudósnak, Professzor Dr. Fröhlich Idának a Joachim Gnilka-díjat. A Gnilka-díj névadója és alapítója a müncheni emeritus újszövetség-professzor, Joachim Gnilka, aki több alkalommal vett részt a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencián, amelynek egyik védnöke. A róla elnevezett díjat olyan személyiségeknek adják át, akik jelentősen hozzájárultak a jelenkori biblikus tudományhoz. Az idei díjazott, Fröhlich Ida örmény gyökerű erdélyi család tagjaként Szegeden született 1947-ben, itt járta általános és középiskoláit, majd történelem, francia és ókori keleti történelem szakon diplomázott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, később történettudományból és ókortudományból szerzett tudományos fokozatot. 1973-tól 81-ig az ELTE tanársegéde, 1981 és 1987 között adjunktusa, 1987 és 1994 között pedig docense. 1994 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, 1995-től egyetemi tanár, a 2000-2001-es tanévtől 2006-ig a bölcsészettudományi kar dékánja volt. 2002-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Mind a mai napig élő a kapcsolata szülővárosával.

Fröhlich Ida professzorasszony legelső idegennyelvű publikációja az Adam szócikk volt 1975-ben, amely az Enzyklopädie des Märchens (Berlin−New York) I. kötetében jelent meg. Ez a kezdet – a magyar publikációk 1972-ben kezdődő hosszú sorával – megfelelően érzékelteti Fröhlich Idának mint világszerte elismert kutatónak, oktatónak és egyetemi professzornak azt a tudományos tevékenységét, amelyet a történelem-, az irodalom- és a nyelvtudomány területén végzett. A kezdet már magában rejtette egy teljes tudományos életút kibontakozását. Ez a kezdet kitűnően alapozta meg a szűkebb kutatási területeit, az úgynevezett fogság utáni kort, a perzsa, a hellenisztikus és a római kor zsidóságának történetét (beleértve hangsúlyosan a vallástörténeti vonatkozásokat), valamint a holt-tengeri tekercsek szövegének és irodalmának beható vizsgálatát és magyarázatát. Szakmai felkészüléséhez alapvetően járult hozzá az az időszak, amit Joszif Davidovics Amuszin irányításával tölthetett el 1979 és 1984 között az akkori Leningrád, korábban (és azóta újra) Szentpétervár kimagaslóan híres Keletkutató Intézetében. Tanulmányi és kutatási tapasztalatait később több más európai intézetben volt alkalma tovább bővíteni, sőt, 1992-től nem csak a philadelphiai Annenberg Researh Institute Holt-tengeri Tekercsek Kutatócsoportjának munkájában működhetett közre, hanem többször nyerte el a jeruzsálemi Albright Institute kutatói meghívását is. Többek között ennek az alapkutatási háttérnek köszönhető a magyar nyelven egyedülálló A qumráni szövegek magyarul című forráskiadása (legutóbb 2000-ben jelent meg a Szent István Társulat gondozásában, Budapesten). A mindössze vázlatosan felsorolt kutatóintézetekben eltöltött idők folyamán megszerzett szakmai tapasztalatai és eredményei mind magyar, mind nemzetközi szinten a qmráni szövegkutatás megbecsült szakértőjévé emelték.

Meghatározó alapkutatási tevékenységein túl személye 1993 óta összeforr a Pázmány Péter Tudományegyetem 1992-ben indított Bölcsészet (majd Bölcsészet- és Társadalomtudományi) Karával, ahol egyetemi tanári munkáján túl az ős Hittudományi Kart követő első szervezeti egység második dékánja, valamint a Történettudományi Intézet vezetője volt. Neki köszönhető a PPKE BTK vallástörténet mesterszakának létrehozása, továbbá a hebraisztika szak elindítása. Tudományos tevékenységével mindmáig alapvetően meghatározza a katolikus egyetemen folyó ókortörténeti kutatásokat és oktatást. Mindezt évente többször nemzetközi konferenciák megszervezésével is folyamatosan gazdagítja. Ugyancsak nevéhez fűződik a PPKE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájának a megszervezése, amelyet a 2016/2017-es akadémiai évig személyesen vezetett. Nemzetközileg elismert munkája jelentősen hozzájárul a katolikus egyetem bölcsészet- és társadalomtudományok területén folytatott doktori képzéseinek minőségéhez és megbecsültségéhez.

Ha végigtekintünk akár az egyetemi tanári munkássága során oktatott tárgyakon, szemináriumokon, akár azokon a hazai és nemzetközi kutatási programokon, amelyeknek vezetője vagy tagja volt, akkor egy tudatos, fáradtságot nem ismerő, körültekintő és alapos kutatói és oktatói életpálya rajzolódik ki előttünk, amit páratlanul gazdag publikációs tevékenysége is alátámaszt és bizonyít. Ezt az összegző megítélést erősíti meg a Magyar Tudományos Akadémia Vallástudományi Elnöki Bizottságában betöltött tagsága; a Scheiber Sándor-díj és a Bolyai Ösztöndíj kuratóriumi tagsága; valamint a Magyar Ókortudományi Társaságban betöltött tagsága is. És itt szükséges megemlítenünk a Magyar Hebraisztikai Társaságot is, ahol nem csak alapító tag, de az elnöki tisztséget is viseli, a Jewis and Biblical Studies in Central Europe nevű szervezethez hasonlóan. De nem hagyhatjuk ki a felsorolásból azt sem, hogy a Eurpean Association for Biblical Studies és az USA-béli Society for Biblical Literatiure nevű társaságoknak is köztiszteletben álló tagja.  

Dr. Fröhlich Ida professzorasszony, az MTA doktora, akinek tudományos munkásságát a nemzetközi tudományos életben is megkerülhetetlen és meghatározó alapkutatási eredmények, komoly tudományszervezői tevékenység, a történelem-, az ókor-, a biblikus- és a vallástudományok jelentős, ezáltal a bölcsész- és a társadalomtudományok világviszonylatban is releváns és számottevő előmozdítása jellemzi, egyedülálló módon járult hozzá tudományterületének kutatási, oktatási és metodológiai fejlesztéséhez. A hetvenedik életévét idén betöltő tudós életműve előtt méltán tiszteleghetünk, s örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Gnilka-díj méltó helyre került 2017-ben is, midőn Professzor Dr. Fröhlich Ida átvette eme jeles elismerést.

Megjelent a folyóirat 2017. szeptemberi számában