Mód László: Könyv a még mindig létező dél-alföldi tanyavilágról

A Nap Kiadó Magyar esszék című sorozatában 2018-ban látott napvilágot Juhász Antal legújabb kötete, amely a tanyai életmóddal, építkezéssel és településtörténettel kapcsolatos írásainak egy részét gyűjti egy csokorba. Az ilyen típusú kiadványok kapcsán az olvasóban gyakran megfogalmazódik a kérdés: van-e értelme a korábban már megjelent tanulmányok, cikkek, esszék újraközlésének? Az esetek többségében a szerző vagy a kiadó azzal az egyszerű magyarázattal szolgál, hogy az adott kiadványban szereplő írások időközben nehezen hozzáférhetővé váltak az érdeklődők számára, ezért szükséges újbóli megjelentetésük. Bátran kijelenthetjük, hogy az ismertetendő kötet esetében ez az indok csak részben állja meg a helyét, hiszen az újraközölt írások tematikai elrendeződésüknek köszönhetően egy sajátos ívet írnak le a tanyai településforma kialakulásától annak virágzásán keresztül a szórványtelepek hanyatlásáig bezárólag. Bármennyire is esettanulmányok gyűjteményéről van szó, ennek a rendező elvnek a segítségével az írásokban közzétett adatok, megfogalmazott megállapítások egymást kiegészítve általános érvényű tendenciákat, gazdasági-társadalmi folyamatokat tárnak elénk. A kötet címében ugyan a Dél-Alföld földrajzi megjelölés szerepel, az írások többségének a forrásvidéke azonban Szeged környéke, a város egykor nagykiterjedésű határa és annak közvetlen vonzáskörzete, Kistelek, Öttömös, Sándorfalva és Pusztaszer. Juhász Antal Szegeden kívüli „kalandozásainak” termékei a Kiskunhalas tanyavilágát, a Hódmezővásárhely-kopáncsi tanyamúzeumot valamint a homokhátsági szegedi kirajzásokat elemző írások, amelyek a településtörténettől a migrációig változatos tematikát vonultatnak fel. A kötet utószavát Bárth János nyugalmazott múzeumigazgató állította össze, aki Juhász Antalhoz hasonlóan a hazai tanyakutatások meghatározó alakjai közé tartozik. Nemcsak méltatja a kötet szerzőjének munkásságát, hanem reflektál is annak kutatásaira felidézve közös terepbejárásaikat. Bárth János utószavát olvasva egyfajta tudományos párbeszéd kibontakozásának lehetünk tanúi, aki szinte az egész kérdéskör történeti-néprajzi vizsgálatának eddigi eredményeit is összegzi. Részletesen szól Juhász Antal munkamódszeréről is, mely a vizsgált jelenségek vizuális dokumentálását, népi építészeti és településnéprajzi fölmérések összeállítását, a megfigyelések, beszélgetések pontos lejegyzetelését valamint a tanyai gazdákkal, gazdaasszonyokkal, kisbérlőkkel, pásztorokkal és mezőgazdasági munkásokkal készített „nagyinterjúkat” foglalja magában.  A kötetben megjelent írások négy fejezetre tagolódnak, amelyek közül sorrendben az első településtörténeti kérdésekkel foglalkozik. Szatymaz, Kistelek, Kiskunhalas tanyái mellett a tanyaközpontokról, a Homokhátság szegedi kirajzásairól valamint a Hódmezővásárhely határához tartozó Kopáncsról olvashatunk tanulmányokat, melyek különböző nézőpontokból láttatják a településnéprajzi viszonyokat, állapotokat. Juhász Antal szerint a tanyai telekelrendezés vizsgálata önálló kutatási területként fogható fel, ugyanakkor nem választható el a tanyák átfogó néprajzi kutatásától. Nem tekinthető véletlennek, hogy a második fejezet „A tanyák mikrokörnyezete” címet viseli, hiszen Juhász Antalnak egyik kedvenc, sokszor kutatott témája volt a tanyai telekelrendezés. Értelmezésében a telek a tanyai parasztcsalád mikrokörnyezete, ahol mindennapi munkáit végzi, táplálkozik, pihen stb. A telket úgy érdemes felfogni, mint a tanyán élők gazdasági tevékenységének, munkájának szűkebb keretét, életterét. A legtöbb írást, szám szerint hetet a harmadik fejezet tartalmazza, ami a gazdálkodás, az életmód és a társadalom területéről több témát igyekszik különböző nézőpontból körüljárni. A tanulmányok érintik a hagyatéki leltárak segítségével a tárgyi ellátottság problematikáját, a társas élet kérdéseit, az életmód és a művelődés kapcsolatát, a tanyai társadalom rétegződését, a Szeged környéki tanyatípusokat, illetve egy Szeged-felsőtanyai gazdacsalád életútját. Az utolsó fejezetben található tanulmányok a tanyavilág változásainak, pusztulásának folyamatát tárják az olvasó elé a kutyanyaki tanyasor, Öttömös és Sándorfalva példáján keresztül. A kötetben helyet kapó írások befogadását képek, rajzok, táblázatok, illetve térképrészletek segítik, a függelékben pedig Juhász Antal fotóiból találunk egy válogatást. A témában kevéssé járatos olvasók a szó- és fogalommagyarázat segítségével nyerhet betekintést a kötetben említett tájszavak jelentésrétegeibe. Juhász Antal munkáját nemcsak egy szűk szakmai közönségnek szánta, hanem mindazon érdeklődők számára is, akik nem rendelkeznek átfogó ismeretekkel a tanyai életmód és településforma sajátosságairól. A tanyavilág nem tűnt el Szeged környékéről, ma is létezik, melynek változásait egy következő kutatógeneráció feladata lesz dokumentálni.

Juhász Antal: A dél-alföldi tanyavilág. Néprajzi tanulmányok. Nap Kiadó Kft., 2018.

Megjelent a folyóirat 2019. novemberi számában