Glässer Norbert: Löw ablakai
Újabb album mutatja be a szegedi új zsinagóga ablakfestészetét Az ünnepek ablakai a szegedi Új zsinagógában címmel. A reprezentatív kiadvány a szegedi zsidó közösség társadalomtörténetébe ágyazza az új zsinagóga építésének ügyét. Az album jól mutat rá a közösségi szimbólumalkotások folyamataira, az épület és avatási ünnepségének jelképiségére. E tekintetben – bár ismeretterjesztő kiadványról van szó – magán hordozza a mindennapok történetébe szervesült szimbolikus antropológiai látásmódot. A helyi és országos zsidó archívumokból származó kevésbé ismert fotóanyag teszi jól megragadhatóvá az egykori zsidó közösség reprezentációs törekvéseit és öndefiníciójának szimbolikus kifejeződéseit.
A szegedi új zsinagóga terveit Baumhorn Lipót készítette, üvegablakait pedig Róth Manó kivitelezte. Bár a köztudatba kettejük neve ivódott, a kiadvány helyesen mutat rá a mögöttük álló főrabbira, a neológ izraelita felekezet meghatározó alakjára, a nemzetközileg elismert tudósra, dr. Löw Immánuelre, aki az eklektikus épület szimbolizmusát maga dolgozta ki.
A kötet igényes technikai kivitelezésben a zsinagóga ablakainak üvegfestészetét idézi meg, ami az 1870-es évekből formálódó országos tendenciába illeszkedik. A historizmus és a szecesszió egyaránt felfedezte magának a színezett üvegben rejlő lehetőséget, s mindkettő a múltban kereste az előképeit. A szegedi üvegablakok koncepcióját megalkotó Löw Immánuelt szintén a múlt különböző megalapozó közösségi emlékezetei inspirálták, miközben azok összefonódásait hozta létre. Az ablakok 10 + 2 képes ciklusa egyszerre képviseli a szentírási múltat, ami által a zsidóság a saját helyét mutatta fel az antik-keresztény múlt pilléreire építő modern európai önképben, Löw orientalista történeti és botanikai ismereteire, az első zsidó kulturális önreprezentációk európai tárgygyűjteményeire és az általuk a judaizmushoz társított modern polgári családideálra. A szegedi ablakokon megjelenő utóbbi témakör érdekessége, hogy a Bécsi Zsidó Múzeum tárgyai mellett Claude Lévy-Strauss strukturalista antropológus dédapjának, Isaac Straussnak a gyűjteményét is megidézik az ablakok. Első szekuláris kontextusú – liturgikus tárgyakat felvonultató – judaika gyűjteményként a későbbi világkiállításokon és zsidó szépművészeti múzeumokban kiállított tárgyegyüttesek előképe volt. Löw jól ismerte a Szentföld (Erec Izrael) régészetét és életmódját, erre több képi utalás van, ezek egyike például a szentföldi eke megjelenítése. A növényszimbolika is sokrétű és megismerésre érdemes. A jeruzsálemi Szentély pusztulásának emléknapján a Szentföldet Löw két pálmaággal szimbolizálta. Az ablakokon ugyanakkor a szegediség, a Löwök jelenje is helyet kapott. E tekintetben a Löw család és közössége identifikációját és ezek rétegzett szimbolikus megnyilvánulásait ismerhetjük meg Róth Manó művészi formavilágában. Az album egy ma is megtekinthető, s mégis kevésbé ismert szegmensét eleveníti meg a 19. század végi Szeged város kulturális örökségének.
A kiadvány felvállalt célja továbbá a kevésbé ismert Róth Manó munkásságának ismertetése és visszahozatala a köztudatba. Az izraelita Manó, aki önálló céget alapított, ugyanis kevésbé ismert napjainkban a katolizált fivéréhez, Miksához képest. Róth Manó Löw Immánuel ablak-programjának megvalósításával társalkotója volt a szegedi főrabbinak. A kötet kettejük alkotását idézi meg igényes és modern nyomdatechnikai kivitelben. Hasznos volna a kereskedelmi forgalomban nem kapható, nyilvánosan csupán digitálisan[1] elérhető, reprezentatív kiadvány népszerű, elérhető változatát is megjelentetni.
A kötet a Duna Transznacionális Program keretében megvalósuló Rediscover (DTP2-084-2.2) projekt[2] részeként került kiadásra.
A szerző az SZTE „Identitás és Kultúra” Kutatócsoport tagja, amelynek kutatásait az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosító számú, Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásában valósul meg.
Frauhammer Krisztina, Szentgyörgyi Anna (eds. / szerk): Windows of Celebrations in the New Synagogue of Szeged (Az ünnepek ablakai a szegedi Új zsinagógában). Szeged, 2020.
Megjelent a folyóirat 2020. decemberi számában
Jegyzetek
[1] http://www.interreg-danube.eu/uploads/media/approved_project_public/0001/40/17d36fafb295b4148a6cb8d6930cd31eb58fb43b.pdf
[2] A Rediscover projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.