Bogoly József Ágoston: A kép költői szóban tükröződő „kimondása”? A verses olvasat

Az Alföld festője, Bánszki Tamás című könyvről

A Bánszki Tamás-kultusz éltetője, a földeáki születésű Szabó György, aki a festőművész egykori tanítványa és számos Bánszki-műalkotás tulajdonosa Somodi Józseffel együtt tette le az asztalra Az Alföld festője, Bánszki Tamás című könyvet, amely 2021-ben jelent meg. A könyv tartalmazza Bánszki Tamás gépiratban fennmaradt Művészpályám című önéletrajzát és fekete-fehér portréfotóját is.

A könyv hátsó borítóján az életmű utóéletét és mai ismertségét tömören tükröző tájékoztató szöveg olvasható: „Több száz képet és grafikát készített, a legjelentősebb gyűjtemény egy volt tanítványa és tisztelője tulajdonában van. Az 1930-as években, Varsóban és Chicagóban vett részt nemzetközi kiállításokon, ezen kívül sokmás kiállításon is megjelentek művei. Kevés olajképet festett, inkább érdekelte az akvarell, mellyel főleg paraszti témákat dolgozott fel, illusztrálással is foglalkozik. A grafikai technikák közül a rézkarc állt hozzá legközelebb. Debrecenben rézkarcoló műhelyt is alapított. Ceruzarajzokat és fametszeteket készített. Festményei a debreceni Déri Múzeumban, a szegedi Móra Ferenc, valamint a makói József Attila Múzeumban megtekinthetők. Első szegedi, 52 alkotást felsorakoztató tárlatát 1961. augusztus 27-én Tápai Antal szobrászművész nyitotta meg a Móra Ferenc Múzeum kupolatermében. »Néhány legszükségesebb bútordarab és pár szívhez nőtt ábrázolás képezték a szerény csöndességben élő koros művész otthonát. A puritán finomságú környezet éppúgy sugározta magából a felesleges kizáró leszűrtségét, mint törékeny alkatú gazdája, akinek lényéből fegyelmezett magatartás és vonzó emberiesség áradt.« – jellemezte Szelesi Zoltán a művészt és otthonát a tárlatismertetőben. A művészettörténész 1971. január 16-án e szavakkal búcsúzott az elhunyt festőművésztől a Délmagyarországban: »A végtelenül szerényen és magányosan élt idős művészt mindenki tisztelte, szerette. Tamás bácsi úgy szórta szét közöttünk finom lírájú akvarelljeit, mint egy leveleit hullató öreg fa, mely épp oly észrevétlen távozik a természetből, mint ahogyan ő elment most a mi körünkből.« Sírja a földeáki temetőben, a kápolna mögött található. A képek Szabó György földeáki származású debreceni, nyugalmazott középiskolai tanár magángyűjteményéből valók. A képek mellett versek találhatók. Így együttesen adják vissza egy letűnt kor hangulatát. A szerzők így kívánnak emléket állítani Bánszki Tamásnak.”

Az Alföld festője, Bánszki Tamás című könyv a festőművész alkotásainak élményszintű befogadásához járul hozzá. Az irodalom, a vers hogyan lehet a festménynek, a grafikának és a metszetnek szóban tükröződő kimondása? Az ekphraszisz, azaz az ilyen jellegű tükröző kimondás jelensége ismert. Művészetelméleti könyvek és tanulmányok sora foglalkozik ezzel a kérdéssel.

A festőművész pályáját és műalkotásait művészettörténeti módszerrel elemző, színes képmellékletekkel gazdagon illusztrált művésztörténeti könyv kiadása aktuális lenne. Érdekes módon, a Bánszki-művek utóéletének különös mozzanataként, egészen más történt. Színes képillusztrációkkal Bánszki műveinek verses olvasata jelent meg, könyv formában. A Bánszki-művekhez Somodi József költő a festmények, grafikák és metszetek keletkezési időrendjében sorjázó, a Bánszki-féle eredeti címadást megtartó verses interpretációkat alkotott. Somodi József Bánszki-interpretációi az intuíció minőségi fokán, érzékeny költői ihletettel nyújtanak élményt az olvasónak. Somodi József költő ötvennégy Bánszki-műalkotást ihletetten interpretáló ötvennégy versét a képek befogadói alapú verses olvasataként értelmezhetjük.

A könyv tartalomjegyzékében szereplő címek a Bánszki Tamás – féle műalkotások címei, de egyúttal a képeket kísérő Somodi József-féle költői műalkotások verscímei is. Ha a tartalomjegyzékben szereplő műalkotások címeit folyamatosan egybeolvassuk a művészpályát bemutató önéletrajzi szöveg mondataival, akkor Bánszki Tamás művészi világának elbeszélése bontakozik ki.  

A Bánszki Tamás alkotásaiból megrendezett gyűjteményes kiállítás képein milyen látványsorozatra csodálkozhatunk rá? Bánszki Tamás születésének 115. évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállításon A népélet és a táj Bánszki Tamás festészetében című megnyitó beszédemben a Bánszki-képeken látható világ falusi és városi életképszerűségét hangsúlyoztam: „A szélmalom örökmozgó lapátja a falu szélén körbejár. Újra itt a nyár. Lovakat abrakoltatnak az akácfák alatt a nyári jászolnál. A falu közepén elterülő lombsátor alatt átsétál egy lány. Kinn a földeken Hoffherr-Schrantz körmös traktor dúr-hangnemben muzsikál. Amerre jár, apró petróleum tócsákat hagy maga után. A kertészetben hét palántázó asszony hajlong a föld felett, csendesen. Három grafitrajzon néhányan még rokonaik, ismerőseik gyermekkori arcát is viszontláthatják. (…) Akvarell festményen megnézhetjük miként aszfaltoztak valaha a nyáridő forróságában Szegeden, az Újszegedre vezető híd bejárata előtti utcarészeken.” Szembesíthető a múlt a jelennel.

Szóban „kimondható-e” a kép? Az Alföld festője, Bánszki Tamás című könyvben Somodi József verses érzékeltetésének jóvoltából a képek lírai finomhangolással „szólalnak meg”. A látványt képző színek és formák a tájak, emberek és sorsok mentén a költői intuíciót szabadítják fel és a képi befogadói világból képződő hatás Somodi József költői érzés- és gondolatvilágában áramlik tovább. A vizuális élmény, a kép áttevődik a művészi nyelvi közlés szintjére. A könyv olvasójaként ebben a különös befogadói élményben részesülünk. Hogyan történik ez?  Bánszki Tamás Tanya ősszel című akvarelljének ihletése nyomán, az azonos című, idillikus hangnemű Somodi-versben például így nyilvánul meg: „Fehér kis ház / kinn a pusztán, / tornácán a / béke nyugszik, / körbeállják / bokrok és fák / sárga levél / mind lehullik. / Ellepik már / jól az udvart, / szél játszik a / rőt avarral, / fölkap majd egy / jó maroknyit, / s eliramlik / máris azzal. / Csönd van, csönd van, / szőlő, körte, / hozzá édes / almaillat, / s nem zavarja / semmi sem a / délutáni álmainkat.”

Bánszki Tamás festőművész emlékét az utóbbi két évtizedben Szabó György, Bogoly József Ágoston, Horváth Mihály, Vincze Tamás és László Gézáné Szarka Ágota cikkei elevenítették fel. A színes reprodukciókkal ékesített

Az Alföld festője, Bánszki Tamás című könyvben látható színes reprodukciók a Szabó György tulajdonában lévő eredeti Bánszki-alkotásokról készültek. A könyv Szabó György áldozatos kultuszépítő munkáját dicséri. A kiadvány jelképezi azt a barátságot is, amiben a két szerző, Szabó György és Somodi István a Bánszki Tamás művészete iránti mélyreható érdeklődés színterén egymásra talált. Somodi József olyan stíluskommunikációs költői eszköztárat volt képes működtetni, amivel a kép kód- és jelrendszerét a művészien alkalmazott nyelv világába vitte át és ezzel a Bánszki-képek verses olvasatát hozta létre. Somodi István Bánszki-képek hatására írt verseit a kultuszképző befogadói magatartás különös példájaként tartjuk számon.

Remélni lehet, az érdeklődő olvasók Bánszki Tamás alkotásainak vizuális élményt adó befogadása közben még a képek költői ihletettel létrehozott verses olvasatában is elmélyülnek.  

Szabó György−Somodi József: Az Alföld festője, Bánszki Tamás. Budapest, Underground, 2021.

Megjelent a folyóirat 2021. októberi számában