Oláh András Pál: A Szeged elleni első amerikai légitámadás
Nyolcvan éve, 1944. április 3-án kezdődtek a Magyarország elleni második világháborús amerikai légitámadások, majd 1944. június 2-án Szeged városát is elérte a háború tüzes forgószele. A rettenetes és maradandónak bizonyult anyagi veszteségek mellett a légitámadások pusztításai tragikus emberáldozatokat is követeltek a város lakosságától. Az áldozatok emléke előtt tisztelegve, a következőkben a Szeged elleni első amerikai légitámadás történetét tárom fel.[1]
1944. június 2-án, pénteken a dél-olaszországi légibázisokra települt amerikai 15. Légi Hadsereg[2] három nagyobb oszlopban, három különböző irányba hajtott végre átfogó támadást, főként magyarországi vasúti célok ellen. A baloldali oszlop második alakzata, a 304. Bomb Wing (BW)[3] bombázóinak 09.18-kor Miskolcot kellett megtámadniuk.[4] A kötelékek erős vadászfedezetet kaptak, a bombázókat az 1. Fighter Group (FG)[5] P-38 Lightning típusú vadászgépeinek kellett volna kísérnie az indítási ponttól a cél fölé és a visszaúton.[6] A 304. BW bombázó repülőgépei két Combat Wingbe[7] rendeződtek, az elsőben a berepülés szerint a 459. és a 454. Bomb Group (BG),[8] a másodikban a 455. és a 456. BG bombázói repültek be Miskolc pályaudvarai fölé.
Az első Combat Wing első támadó hulláma, azaz a 459. BG bombázó repülőgépei 09.10-kor bombázták a céljukat Miskolcnál, őket követte volna a 454. BG hulláma. A célpontot azonban sűrű, zárt felhőzet takarta 3000 méter magasságban, amelyen képtelenek voltak rést találni. Miután a célpontot nem tudták beazonosítani, az elsődleges célpont elleni bevetést törölve, a másodlagos célpont[9] felé irányították a groupot, azaz Szeged rendező pályaudvara felé. Miskolc fölül kifordulva a teljes Combat Wing felvette a Szeged felé tartó útirányt.[10] A Szeged felé tartó támadó kötelékből az új indítási pontnál, Kistelek fölött kivált a 454. BG 34 darab bombázója, és két támadó alakzatban, északnyugat felől, 5340-5010 méter magasságban rárepült a szegedi rendező pályaudvarra. A támadó repülőgépek 10.03-10.04 között 331 darab, összesen 75 metrikus tonnányi rombolóbombát dobtak le a célpontra. A hivatalos magyar adatokban a támadás ideje 10.20, a támadó gépek száma 26 darab, a ledobott bombamennyiség kb. 218 darab. Az összkép ismeretében kijelenthető, hogy mindhárom adat nyilvánvalóan téves.[11] A bombaszőnyeg a légi megfigyelések alapján aránylag jól koncentrálódott a pályaudvarra, de több bomba elcsúszott a korai kioldás miatt és a sínpályáktól északkeletre, a lakóházak közé csapódott be.
A pályaudvaron súlyos sérülések keletkeztek, összesen 91 vasúti kocsi rongálódott meg.[12] Összesen 212 lakóház károsodott valamilyen mértékben. Az elcsúszott bombaszőnyeg két centrumban, így a Ballagi tó sor – Harmat u. – Röszkei u. – Alsóvárosi feketeföldek, illetve a Csonka u. – Hattyas sor – Nyíl u. – Kisfaludy u. által határolt részen az alsóvárosi kislakások közül 58 lakóházat romba döntött vagy súlyosan megrongált, továbbá összedőlt a rendező pályaudvar egyemeletes személyzeti laktanya épülete, az alsóvárosi leventeotthon és az éppen csak befejezett hármaskőlyuki szivattyútelep,[13] de súlyos találatokat kapott az utász laktanya is. Az 1944 májusában mozgósított, és ekkor éppen kiképzési céllal Szegeden állomásozó M. kir. 55. honvéd légvédelmi tüzérosztály katonáit a riadót követően a személypályaudvarnál fekvő kaszárnyából kivezényelték a külterületre, így többek között a rendező pályaudvar melletti ún. libalegelőhöz. Ez a terület közvetlenül a célpont mellett feküdt és kiképzési területnek, gyakorlótérnek használták a honvédek. Az első átrepülést követően az itt tartózkodó katonák vesztükre a helyszínen maradtak, így pontosan a bombaszőnyeg közepébe kerültek a támadás alatt.
A támadás sokkolóan hatott a lakosságra, a romok alól 30 civil holttestet emeltek ki, többségük nőt, vagy kiskorút (sajnos akadt köztük csecsemőkorú is). A támadásban hősi halált halt 12 katonát, köztük egy német kiképzőtisztet, akiket a nyílt gyakorlótéren ért a bombázás, 1944. június 4-én, a civileket június 5-én temették el a város költségén. Az alsóvárosi temetőben 20000 fős megdöbbent tömeg kísérte őket utolsó útjukra.[14]
A teljes anyagi kár meghaladta a 7,4 millió pengőt.[15] A közlekedés mindössze egy napig szünetelt, hiszen a vasúti pálya másnap, 1944. június 3-án már egy vágányon újra járhatóvá vált.[16] A romeltakarítói munkálatok 1944. június 4-én kezdődtek meg építészekkel, kőművesekkel, civil és katonai rabokkal, napszámosokkal, egy zsidó munkaszázad 200 emberével, valamint egy vasútépítő század egységeivel. Hivatalosan az épületromokat 1944. június 24-re eltakarították, valamint a háztelkeken keletkezett bombatölcséreket betömték. Ettől kezdve már csak a pályaudvar körzetében fekvő szántóföldeken és a libalegelőn lévő bombatölcsérek betömése maradt, erre a munkára további három heti munkát szántak volna.[17] A támadás után egy hónapos szünet következett, amely alatt sikerült a városi vezetés által újonnan felállított kármegállapító bizottságnak nagyjából minden kárt felmérni, a károsultakat segélyezni, a romokat eltakarítani és a helyreállítást befejezni.
A háborús pusztítás az 1944. június 2-i légitámadással elérte a várost. Ezt követően az amerikai légierő még további öt légitámadást hajtott végre, az utolsót 1944. szeptember 3-án. A további támadások következményeit már nem sikerült ilyen teljességgel helyreállítani, a légitámadások következményei még a mai napig velünk élnek, felfedezhetők a környezetünkben. Véleményem szerint noha egyáltalán nem vetekedhet azzal, de a második világháborús rombolások mértéke követi az 1879. évi nagy árvíz pusztítását. Ugyan mindkét eseménysor egy-egy rettenetes fejezete, mégis a bombázások története csak egy majdnem teljesen elfelejtett momentuma volt eddig Szeged históriájának.
Megjelent a folyóirat 2024. májusi számában
Jegyzetek
[1] Az események kerek évfordulójára a szerzőtől „A célpont a mai napra: Szeged” A Szeged szabad királyi város elleni II. világháborús amerikai stratégiai légitámadások története címmel rövidesen egy könyv megjelenése várható, amely a város elleni amerikai bombázások történetét teljeskörűen fel fogja majd dolgozni.
[2] Amerikai Légi Hadsereg (Army Air Force), az Amerikai Egyesült Államok Légierejének magasabb szervezeti és vezénylési egysége. Az Olaszországba telepített amerikai 15. Légi Hadsereg öt bombázó és egy, később kettő vadászrepülő wingből állt fel, amely 21 bombázó és hét vadászrepülő groupra tagozódott.
[3] A Bomb Wing egy ezred méretű, általában 3-4 Bomb Groupból álló bombázó repülő egység.
[4] Air Force Historical Research Agency (AFHRA), A Section, Headquarters 304th Wing Operations Order Number 145, 1 June 1944 1930B
[5] A Fighter Group egy osztály méretű vadászrepülő egység. Az amerikai 15. Légi Hadsereg hét FG-ot foglalt magába.
[6] AFHRA A Section, Headquarters 306th Wing Operations Order Number 81, 1 June 1944
[7] A Combat Wing nem szervezeti, henem egy wing méretű taktikai harci egység, amely egy azonos célt támadó, akár más alárendeltségbe tartozó groupokból, „ad hoc” jelleggel tevődött össze.
[8] A Bomb Group egy osztály méretű, általában négy bombázó századból álló repülő alakulat.
[9] A másodlagos célpontra akkor történt rárepülés, ha az elsődleges célpontot nem lehetett bombázni.
[10] AFHRA A Section, Headquarters 304th Bomb Wing (HV) Mission Summary 61, Operations for 2 June 1944
[11] Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltára, Szeged város Mérnöki Hivatalának iratai (MNL-CSML Mérn.), Légitámadások 1944., 1944. jún. 2-i Szeged-alsóvárosi bombakár fölvétel c. akta, Szeged sz. kir. város ellen 1944. június 2-án végrehajtott amerikai légitámadás kárfelmérése, Kelt: Szeged, 1944. június 5.
[12] Magyar Államvasutak Szolgáltató Központ Zrt. Archívum (MÁV-Archívum), MÁV 8326/1944, Állomás: Szeged, Ellenséges légitámadás Szeged rendező pályaudvaron 1944. VI. hó 2-án.
[13] CSML Mérn. Légitámadások 1944., 1944. jún. 2-i Szeged-alsóvárosi bombakár fölvétel c. akta, Szeged sz. kir. város ellen 1944. június 2-án végrehajtott amerikai légitámadás kárfelmérése, Kelt: Szeged, 1944. június 5.
[14] Szegedi Friss Újság 1944. június 6. 5. o.
[15] Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL-OL), Belügyminisztériumi levéltár, K-150, Szeged sz. kir. város légoltalmi parancsnoka 131/3/1944., 4. számú kárjelentés, Kelt: Szeged, 1944. június 7.; Kanyó Ferenc szerint a 4,5 milliót. KANYÓ Ferenc: Szeged stratégiai légibombázásai 1944-ben, Szeged, MSzMP CsMB oktatási igazgatóságának évkönyve 1983., 155. o.
[16] Hadtörténelmi Levéltár (HL) A Magyar Királyi Honvéd Vezérkar Főnöke Központi Szállításvezetőség (KSzV) naplója, 2891. pp., Az 1944.VI.2.-iki bombatámadással kapcsolatos kiegészítő jelentések, 1944. június 16-i bejegyzés.
[17] MNL-CSML Mérn., 64/1944. gyűjtőakta, Szeged sz. kir. város Mérnöki Hivatala 007622/1944, Tárgy: Junius 2.-i bombázás okozta romok eltakarítása, Kelt: Szeged, 1944. junius 24.