Hegedűs Réka: Varró Dani nem biztos, hogy ötösre érettségizne saját magából

Varró Dani költő és műfordító volt a Pedagógiáról másképp rendezvénysorozat vendége.

Varró Dani József Attila-díjas költő, műfordító volt a vendége február 23-án, a Mentor(h)áló és a Somogyi-könyvtár közös szervezésében megvalósuló Pedagógiáról másképp című beszélgetős sorozatnak. A költő beszélgetőtársa Németh Szilvia, a Rókusi II. Számú Általános Iskola könyvtárostanára volt, aki nemcsak hivatásáról, hanem apaszerepéről is kérdezte őt, így lett igazán helytálló az est címéül választott Apa, figyelj! elnevezés.

Varró Dani az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban érettségizett. Ottani magyartanára, Gaszner Tibor javaslatára fogott először versírásba, Nyuszika című első verse azonban nem aratott osztatlan sikereket. A kritika miatt Varró nyomban a szemetesbe hajította versíró füzetkéjét, ám Gaszner bölcs mondásaival folyamatosan ösztönözte, hogy újra alkosson. „Ilyen tanácsokkal látott el a magyartanárom, hogy <Ahhoz, hogy valaki jó költő legyen, meg kell járnia a poklot, úgyhogy legyél mindig reménytelenül szerelmes!>, meg hogy <A költészet olyan, mint a nyilvános sztriptíz, ki kell tárni a lelkedet!> Én szófogadó gyerek lévén megfogadtam a tanácsát, így mindig reménytelenül szerelmes voltam”.

Varró szeret kísérletezni a versformákkal, s igyekszik újakat is felfedezni, ám ez saját bevallása szerint lehetetlen, mert Arany János – akivel, ha visszautazhatna az időben, a legszívesebben ülne le egy asztalhoz – már minden versformában alkotott másfél évszázaddal ezelőtt. Az ihletet olykor a legközhelyesebb témákból nyeri, ha egy kiadós nátha vagy egy szerelem miatt összezavarodik a feje, a versírás is könnyebben megy. Egy alkalommal szesztinában írt egy verset a nyárról, mivel nem szereti sem a versformát, sem az évszakot, ez pont ideális párosításnak tűnt, hogy megfogalmazza gondolatait. Változatok egy gyerekdalra című versciklusában a Boci Boci tarka átiratait készítette el neves költők stílusában, így például megtudhatjuk, hogyan hangozna a dalocska, ha Berzsenyi Dániel, vagy ha éppen Csokonai Vitéz Mihály írta volna meg azt.

Hamar rádöbbent, hogy versekkel remekül lehet udvarolni, így számos szerelmes költeménye született, ma azonban már csak egyetlen hölgy szerelmes verseinek a múzsája, a felesége és három fiának édesanyja.  Újdonsült apukaként, újszülött, síró kisfiát szerette volna megnyugtatni, gondolta elszaval neki egy verset, azonban az első költemény, ami eszébe jutott nem éppen gyermekvers volt. Ady Párizsban járt az ősz című alkotására a síró gyermek, azonnal elhallgatott. Ekkor már nem volt megállás, sorra születtek pelenkázó versei, amelyek hiánypótlónak bizonyultak, hiszen saját tapasztalatából tudta, hogy a jól ismert gyermekmondókákon kívül, a legkisebb korosztálynak ritkán születnek költemények. A Nők Lapjában D. Tóth Krisztát váltotta állandó rovata Apanapló címmel, amelyben három gyermeke kalandos életét ismerheti meg az olvasó, s egyben játékos formában vet fel komoly kérdéseket a szülői létről. Tavasszal pedig a rovatában eddig megjelent cikkeit könyv formájában is magáénak tudhatja az olvasóközönség.

Nővérével, Varró Zsuzsával már több ízben dolgozott együtt, Túl a Maszat-hegyen című története testvére illusztrációival jelent meg, a 2015-ben kiadott Áfonyka pedig közös alkotásuk, hiszen míg Dani a verseket írta, Zsuzsa a mesés részeken dolgozott. Líra és Epika című műve pedig Szabó Borbálával közösen „szabott-varrott” munkája, amely Mácsai Pál rendezésében, nagy sikerrel került bemutatásra a Budapest Bábszínházban.

A költészet mellett munkájának hasonlóan fontos részei a műfordításai is, amelyeken legtöbbször színházi felkérésre dolgozik. Sokszínű munkásságának részletes bemutatása kimeríti e cikk kereteit. A beszélgetős délutánon résztvevők egy humoros, szimpatikus embert ismerhettek meg Varró Dani személyében, akinek művei gyermekek és felnőttek számára egyaránt szórakoztatóak, stílusa pedig friss és mai. Költészete számos középiskolában helyet kapott az érettségi tételek között. „Óriási megtiszteltetés számomra, hogy érettségi tétel lettem, rengeteg levelet kapok, hogy segítsek kidolgozni a rólam szóló tételt, de be kell, hogy valljam, nem biztos, hogy ötösre tudnék vizsgázni magamból” – tette hozzá a tőle megszokott humorral a költő.

A borítóképen részlet a Líra és Epika című műből.