Szabó Dániel: A lokális Trianon kutatás legújabb eredményei Csongrád-Csanád megyében

A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására (VIKEK) gondozásában megjelenő Lokális Trianon I. Csongrád, Csanád és Torontál vármegye az összeomlás éveiben 1919-1920 című tanulmánykötet, melynek szerkesztői Prof. Dr. Gulyás László (történész, egyetemi tanár, SZTE), Tóth Marcell (történelemtanár, Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Megyei Levéltárának munkatársa) és Zeman Ferenc (történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárának munkatársa). A VIKEK 2006-ban azzal a céllal jött létre, hogy publikációs lehetőségeken túl, konferenciákat és szakmai hálózatokat hozzon létre. A tanulmánykötet a „lokális Trianon projekt” keretén belül vizsgálja egy-egy megye, illetve egy-egy város számára mit jelentett Trianon. A kötetben összesen nyolc szerző tizenegy tanulmányát publikálta a korszakkal kapcsolatos új téziseiről.

Az előszóban Prof. Dr. Gulyás László ismerteti a kötet célját és hármas felépítését. Trianonról sokan írtak, de a lokális egy-egy kisebb települést érintő történetek között még sok a fehér folt. A kötet ezt orvosolja.

Az első szint a globális történet. Ezt a tanulmánykötet első publikációja jelenti, melyet Bene Krisztián (történész, egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem) írt. A tanulmányból kiderül, hogyan és miért hozták létre a francia megszállási zónát a Délvidéken. Az olvasó többek között választ kap arra, miért nem indult francia offenzíva a Tanácsköztársaság ellen, milyen ellentétek voltak a francia és a román, illetve szerb szövetséges csapatok között, hogyan történt meg a francia kivonulás és az új formálódó magyar hadsereg felfegyverzése.

A tanulmánykötet második szintjét a második tanulmány fejti ki, melyet Prof. Dr. Gulyás László írt. Ez a nemzeti szint, mely a román megszállás szakaszairól szól, főként a Partium és a Tiszántúlt vizsgálva. A publikációban többek között megismerhetjük röviden a román megszállás szakaszait. A Partium és a Tiszántúl megszállását részletesen mutatja be az olvasónak, a szerző röviden kitér a Székely Hadosztály harcaira és feloszlásának körülményeire. Átmenetet képez a globális és a lokális szint között a kötet harmadik tanulmánya, melyet szintén Prof. Dr. Gulyás László írt. Az olvasó megtudhatja, hogy mely döntések következményeként maradhatott Makó városa Magyarország része. A tanulmányban megismerjük a bukaresti titkos szerződést és a román hadba lépés eseményeit. Ezt követően a békekonferencia román–magyar határral kapcsolatos bizottsági üléseit és azokon született delegátusi érveket ismerteti a szerző, ahol Makó városának a sorsa is eldőlt.

A tanulmánykötet harmadik szintje, mely a kötet nagy részét lefedi, a lokális helyi viszonyokkal foglalkozik. Ebben a részben az első két tanulmányt Halmágyi Pál (történész, a makói József Attila Múzeum nyugalmazott igazgatója) írta, amelyekben a szerző Makó francia és román megszállásával foglalkozik. Az első tanulmányban az összeomló balkáni front eseményeitől Makó francia megszállásáig tartó eseménysort mutatja be. A publikációban olvashatunk a francia csapatok ekkor hozott intézkedéseiről, a magyar közigazgatás helyzetéről, a város gazdasági nehézségeiről, a román közigazgatás próbálkozásairól a város átvételére és arról hogyan élték meg ezeket a napokat a makóiak. A tanulmány végén megismerhetjük, hogyan próbálta a magyar közigazgatás maradásra bírni a francia csapatokat, hogy elkerülje a román megszállást. A következő tanulmányban a román megszállást, az ekkor hozott súlyos intézkedéseket, a rekvirálásokat, a román próbálkozásokat Makó Romániához csatolásáról, a megszállás anyagi kárairól, valamint a Nemzeti Hadsereg bevonulását ismerteti a szerző. Ezt követi Makó Imre (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Megyei Levéltárának munkatársa) publikációja melyben Hódmezővásárhely 1919. júliusi időszakáról írt. A tanulmányban kitér a város első román megszállására, a vörösök általi visszafoglalására majd későbbi újbóli románok általi megszállásra és a városban elkövetett tömegmészárlásra. Ezután Perczel Olivér (történész, Budapest Főváros Levéltára főlevéltárosa) két tanulmányában ismerheti meg az olvasó Szentes és Csongrád városainak román megszállását. Az első tanulmányban olvashatunk Szentes város vörösök általi kiürítéséről, a román megszállásról, a rekvirálásokról, az 1919-es tiszai árvízről, a Tanácskormány tiszai offenzívájáról melynek hatására ismét elfoglalták a várost, valamint az ismételt román megszállásról és az ekkor elkövetett atrocitásokról végül a megszálló csapatok kivonulásáról. A második tanulmányba Csongrád város frontvárossá válásáról, a tiszai árvízről, a román megszállásról és az általa keletkezett károkról ismerhetjük meg a legfrissebb kutatási eredményeket.  Ezt követően Apátfalva község románellenes lázadását mutatja be Marosvári Attila (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Megyei Levéltárának munkatársa), a szomorú eseménysor eddigi legrészletesebb mikrotörténeti összegzését olvashatjuk. A publikációból kiderül a lázadás kiváltó oka, annak lefolyása és az is, hogy az ezt követő román megtorlás miként zajlott le. Ezután Kókai Sándor (történeti földrajzos, a Nyíregyházi Egyetem főiskolai tanára, a Történeti Földrajzi Közlemények főszerkesztője) tanulmányában megismerhetjük a torontáli háromszög településeinek társadalmi jellemzőit. A publikációban szó esik az elnevezés nehézségeiről (a „Torontál-háromszög” történészi és földrajzi elnevezései), a véglegessé váló trianoni határokról és a terület történeti demográfiájáról mely nagy változásokon ment át az évszázadok folyamán. A tanulmánykötet záró publikációját Miklós Péter (történész, a Kodolányi János Egyetem címzetes egyetemi tanára, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum szakmai tanácsadója) írta Trianon hatásáról a csanádi egyházmegye életére és Glattfelder Gyula püspök tevékenységére. A tanulmányban Glattfelder Gyula korai éveiről, tanulmányairól, püspöki kinevezéséről, a csanádi egyházmegye nehéz helyzetéről Trianon után, szegedi tevékenységéről és életének utolsó éveiről olvashatunk.

A tanulmánykötet nyolc szerzője által írt tizenegy publikáció hiánypótló, mely nem csak a korszak kutatóit, hanem a történelem iránt érdeklődő olvasók számára is érdekes új információkkal szolgál és további helytörténeti kutatások megalapozásában jelenthet segítséget.

Gulyás László – Tóth Marcell – Zeman, Ferenc (szerk.): Lokális Trianon 1. Csongrád, Csanád és Torontál vármegye az összeomlás éveiben 1919-1920. Szeged, Egyesület Közép-Európa Kutatására, 2021.

Megjelent a folyóirat 2021 januári számában