Szabó Dániel: Hogyan élték meg a szegediek Trianont és következményeit
A Lokális Trianon 2. című kötetről
A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására (VIKEK) tanulmánykötet sorozatában a második kötet jelent meg, Lokális Trianon 2. Szeged az összeomlás éveiben 1918 – 1920, címmel. A szerkesztői, mint az előző kötet esetében is, Prof. Dr. Gulyás László (történész, SZTE egyetemi tanár), Tóth Marcell (történelemtanár, Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Megyei Levéltárának munkatársa) és Zeman Ferenc (történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárának munkatársa). A bevezetésben Prof. Dr. Gulyás László röviden felsorolja a nyolc szerző tíz tanulmányát, melyek mindegyike Szeged városának 1918-tól 1920-ig tartó időszakával foglalkozik.
Az első tanulmányt Tóth Marcell írta[1]. A publikáció az I. világháború végétől az első Nemzeti Kormány létrejöttéig vizsgálja Szeged városának eseményeit, de a kabinetek működésére a kötet későbbi részében még kitér a szerző. A Szeged a Nagy Háború után: Károlyi Mihály embereitől Károlyi Gyula megjelenéséig című írásból többek között megtudhatjuk, a városban hogyan alakult meg a Nemzeti Tanács, kik voltak a tagjai, miként nyert teret a szociáldemokrata, később pedig a kommunista párt, a megszállások és a Tanácsköztársaság létrejötte után hogyan szakadt négy részre Szeged, hogyan léptek fel a kommunisták ellen az ellenforradalmi csoportok. Olvashatunk a Károlyi Gyula vezette, aradi kormány felépítéséről, valamint az említett városból történő, többszöri nehézségekbe ütköző áttelepülésről.
A második publikáció Nagy Miklós (történész, Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense) Szeged francia megszállását taglaló tanulmánya A szerző 1918 végétől 1919. augusztus 12-ig vizsgálja az eseményeket. A tanulmány elején érdekes információkat tudhatunk meg a franciák szegedi bevonulásáról, a megszálló alakulatok nagyságáról, azok városban történő elhelyezéséről, a francia közigazgatás bevezetéséről és a proletárhatalom rövid fennállásának felszámolásáról. Ezt követően a szerző kitér még a francia katonai intézkedésekre, a város magyarok általi visszavételével kapcsolatos félelmeikről, a francia – szerb intervenció tervezetére 1919 tavaszán, a magyar városvezetés iránti bizalmatlanságra, a város elzárása miatt fellépő ellátási gondokra, a francia hadbíróság működésére és a kommunisták elleni ítéletekre valamint a városban működő ellenforradalmi csoportokra. A publikáció végén az 1919 nyarán felmerülő újabb francia intervenciós kísérletről és a francia városkormányzókról olvashatunk a nagyközönség számára kevéssé ismert információkat.
A harmadik tanulmányban Tóth Marcell[2], a szegedi nemzeti kormányok történetével ismerteti meg az olvasókat. Folytatva előző értekezését kitér az első szegedi kormány létrejöttére, annak személyi összetételére, az új kormányt gyanúsan figyelő francia katonai városvezetésre és Horthy Miklós részvételére. Ezután a második szegedi kormányt mutatja be. Itt a Nemzeti Hadsereg létrejöttéről, a minisztériumok elhelyezéséről, a kormányzat első rendeleteiről valamint a mindenkori francia városvezetéshez fűződő viszonyát ismerhetjük meg. A tanulmány végén P. Ábrahám Dezső kabinetjének a létrejöttéről, annak összetételéről, Horthy függetlenedéséről és a szegedi kormányzat megszűnéséről olvashatunk.
A negyedik tanulmányt Olasz Lajos (történész, a Szegedi Tudományegyetem főiskolai docense) munkája, amely Horthy Miklós szegedi tevékenységét elemzi. A publikáció elején a Nemzeti Hadsereg megteremtésének kísérleteiről, Horthy Miklós hadügyminiszteri felkéréséről és annak elvállalásáról, a hadsereg szervezési és felszerelési nehézségeiről, a Nemzeti Hadsereg Tanácsköztársaság elleni fellépésének terveiről tudhatunk meg többet. A tanulmány további részében megismerhetjük, hogyan nevezték ki Horthyt Fővezérnek, milyen túlkapásokat követett el a Prónay vezette tiszti különítmény, hogyan bukott meg a Tanácsköztársaság és milyen nehézségek árán jutott el a magyar haderő a Dunántúlra.
A tanulmánykötet ötödik tanulmánya Zeman Ferenc írása Teleki Pál szegedi tevékenységéről. A publikáció elején Teleki Bécsből Szegedre történő utazásáról, a szegedi ABC létrejöttéről, a külügyminiszterségéről és ezalatt kifejtett kiterjedt külföldi és belföldi tevékenységéről olvashatunk érdekes információkat. A továbbiakban a szerző ismerteti hogyan lett Teleki Szeged nemzetgyűlés képviselője és megválasztása közben milyen munkát fejtett ki a békeelőkészítés során. A tanulmány végén Teleki Pál miniszterelnöksége alatt Szegeden tett látogatását és az ekkor elhangzott programját ismerhetjük meg részletesebben.
A hatodik tanulmányt Gulyás László jegyzi Gömbös Gyula 1919-es három hónapnyi szegedi tevékenységéről és a városban megrendezett MOVE-díszgyűlésről. Az értekezés elején Gömbös hadügyminisztériumban megkezdett MOVE szervező munkájáról, ennek a szervezetnek a formális feloszlatásának körülményeiről, Bécsbe történő utazásáról és itt történt tevékenységéről olvashatunk. Ezt követően megtudhatjuk, hogyan került Szegedre, miért álcázta magát angol újságírónak és hogyan lepleződött le. A tanulmányban a szerző ismerteti a szegedi Antibolsevista Comitében betöltött katonai előadói szerepét, a Nemzeti Hadsereg szervezési tevékenységét és hadügyi államtitkárként Horthyval kialakult munkakapcsolatát. Végül megismerhetjük részletesen a szegedi MOVE 1919. július 5-én megtartott díszközgyűlését, annak hatását és Gömbös kiutasítását a városból.
A hetedik tanulmányban Bene Krisztián (történész, a Pécsi Tudományegyetem habilitált egyetemi docense) azokról a szegediekről írt, akik a francia hadseregben szolgáltak. A szerző a francia levéltárak interneten elérhető anyagaiban végzett kutatások adattári eredményeiből vázolja fel a dél-alföldi születésű katonák életútját. Mindezek előtt a publikációban megismerhetjük az I. világháború kirobbanását, azt, hogy a francia és magyar csapatok a konfliktus során mely hadszíntereken csaptak össze, valamint a Tanácsköztársaság bukásáig lezajlott főbb katonai eseményeket. Ezt követően a szerző kitér a szolgálatot teljesítő magyarok létszámára, születési helyükre, életkorukra, a beosztott alakulatukra, rendfokozataikra és nemzetiségükre a levéltári adattárak segítségével. A tanulmány végén három egyéni életút bemutatásán keresztül ismerhetjük meg a francia hadseregben szolgáló katonák történetét.
A nyolcadik publikáció Vajda Tamás (történész, levéltárvezető, Szegedi Tudományegyetem Levéltára) tanulmánya a kolozsvári egyetem Szegedre kerüléséről.[3] A tanulmány elején azokat az előzményeket ismerhetjük meg, melyekből kiderül, Szeged városában már a 18. század végétől létre kívántak hozni egy felsőoktatási intézményt. Ezt követően ismerteti a szerző a kolozsvári egyetem Szegedre kerülését. Itt olvashatunk az erdélyi egyetem épületeinek a megszállásáról, a professzorok kitoloncolásáról, az ideiglenes elhelyezésről szóló tárgyalásokról, a szegedi sajtó híreiről az egyetem áthelyezéséről, a politikusok nyilatkozatairól, a karok és oktatóik elhelyezésének nehézségeiről, valamint az 1921/1922-es tanév szegedi megnyitásáról.
A kilencedik tanulmány szerzője Tóth Marcell, az írás a Pottyondy testvérek (Pottyondy Miklós rendőrkapitány és Pottyondy Károly 46-os őrnagy) szegedi tevékenységéről szól.[4] A publikáció elején megismerhetjük családi hátterüket, valamint előmenetelüket a Monarchia összeomlásáig. Ezt követően a két testvér Szeged városában végrehajtott az ellenforradalom idején játszott szerepére is kitér a szerző. Megtudhatjuk milyen szerepet játszottak a katonaság és a rendőrség átállításában. A tanulmány végén a két testvér Horthy-korszakban elért eredményeikről is kapunk egy rövid összegzést.
A tanulmánykötet tizedik, egyben zárótanulmányában Miklós Péter (történész, a Kodolányi János Egyetem címzetes egyetemi tanára, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum szakmai tanácsadója) mutatja be Domokos László modernizációs elképzeléseit. A publikáció első felében a szerző ismerteti Domokos életútját, megismerhetjük felmenőit és rövid életrajzát. A továbbiakban az általa írt, Szeged a háború után című kötet főbb gondolatmenetére tér ki. Ebben a részben Domokos gazdasági és modernizációs elképzeléseiről és az általa elképzelt birtokszerkezet struktúráról olvashatunk.
A tanulmánykötet tíz tanulmánya Szeged múltjának kevésbé ismert szeletét dolgozza fel. A kötet a megszállt lakosság problémáin túl a megszállók szempontjait is bemutatja, ezáltal jobban érthetővé válik, hogy egyes döntések miért születtek. A publikációk jól összefoglalják, milyen nehézségeket éltek át elődeink, és hogyan kerestek megoldásokat a nehézségek leküzdésére.
Gulyás László – Tóth Marcell – Zeman, Ferenc (szerk.): Lokális Trianon 2. Szeged az összeomlás éveiben. Szeged, Egyesület Közép-Európa Kutatására, 2021.
Megjelent a folyóirat 2021. márciusi számában
Jegyzetek
[1] A tanulmány a Szeged folyóirat 2019. májusi számában megjelent Tóth Marcell: A forradalom és az ellenforradalom városa című tanulmány bővített változata.
[2] A tanulmány a Szeged folyóirat 2019. júniusi számában megjelent Tóth Marcell: 1919 Szegedje és a nemzeti kormányok című tanulmány bővített változata.
[3] A tanulmány a Szeged folyóirat 2019. májusi, júniusi, július-augusztusi, szeptemberi, októberi és novemberi számaiban folytatásokban megjelent, Vajda Tamás: A kolozsvári magyar egyetem 1919-es megpróbáltatásai és erőszakos elvétele című tanulmány szerkesztett, bővített változata.
[4] A tanulmány másodközlés, eredeti megjelenés: Tóth Marcell: A katonatiszt és a rendőrkapitány – Két testvér az ellenforradalmi Szegeden. In: Köztes-Európa, 2020/1. 91-108. o.